A közelmúltban sok cikk jelent meg arról, hogy az előző években drámaian csökkent az olívabogyó mennyisége a fontosabb olívatermelő országokban. A kisebb mennyiség miatt jelentősen megemelkedett az olívaolaj átlagára. Így előfordulhat, hogy gyenge minőségű olívaolajat vásárolunk – drágán. És még ennél is nagyobb probléma, hogy a korábbinál több hamisított, olcsóbb olajokkal „felütött” olívaolaj kerülhet napjainkban a piacra.
Krétai barátaink mesélték, hogy a 2023-as szüretkor spanyol és portugál kereskedők járták a vidéket, hogy felvásárolják a krétai olívabogyót vagy a már kész olívaolajat, enyhíteni az otthoni áruhiányt.
Olyan hírek is terjedtek, hogy a olívamalmokat és raktárakat megerősített védelemmel kellett ellátni a megnövekedett olívaolaj lopások miatt. Ezeknek a híreknek a hallatán abban biztosak lehetünk, hogy gond van olíva-fronton – még ha szerencsére az Olívacsepp által forgalmazott krétai és isztriai olívaolajokat ezek a nehézségek egyelőre nem is érintik.
Ilyen helyzetben viszont jó lenne tudni, mikor lehetünk biztosak abban, hogy jó minőségű és valódi terméket vásárolunk?
A legegyszerűbb ellenőrzési módszer az érzékszervi vizsgálat lenne: milyen az olívaolaj illata, színe, aromája. Ezzel egyetlen probléma az, hogy ha még nem kóstoltunk igazán jó minőségű olívaolajat akkor lehet, hogy észre sem vesszük ha valami nem igazán stimmel.
Ami biztos, hogy a valódi olívaolaj +5 - +8 oC alatti hőmérsékleten besűrűsödik és opálossá válik – kicsit hasonlít a becukrosodott mézre. Tehát ha a hűtőben tárolt olívaolajod egy-két nap után is teljesen folyékony marad, ott valami turpisság van a dologban… Persze nem ajánljuk, hogy csak e miatt hűtőben tárold az olívaolajat, nem tesz jót a minőségének.
Van-e akkor válasz a kérdésünkre? Ha teljesen nem is lehetünk biztosak abba, hogy tökéletes minőségű és állagú olívaolajat vásároltunk azért van néhány szempont, ami növelheti a biztonságunkat:
- A jó minőségű olívaolajnak lehet tudni a származási helyét, országát. Több nagyipari terméken azért van például megjelölve, hogy a származási helye az EU, mert gyakran több országban előállított olívaolajat öntenek össze és palackozzák egy adott márkanév alatt. (Maguk a termelő országok sem mindig biztos, hogy Európában vannak, könnyen lehet, hogy egy olaszosan hangzó név alatt marokkói vagy török olívaolajat vásárolsz.)
- Az igazán magas minőségű olajoknál a termelő, sőt, sok esetben a bogyó fajtája is megismerhető. Ez utóbbinak nagy jelentősége van például abban, hogy az adott olajat – akár a fajta, akár a termőhely miatt – milyen ételek elkésztéséhez javasolják.
- A prémium olívaolajat árusító kereskedők általában jól ismerik a termelőiket, a termőhelyeket, a technológiát. Így biztonságot adhat, ha vásárláskor egy hozzáértő személytől információkat kérhetsz és kaphatsz az általad kiválasztott olívaolaj származásáról. Mi nem fogjuk a saját hitelességünket rossz minőségű, esetleg pancsolt termékekkel rontani.
Gondold végig: fontos neked, hogy egy palack borról tudd, hogy honnan származik, esetleg, hogy ki készítette és milyen szőlőfajtából készült? Ha igen, akkor az olívaolajnál miért érnénk be kevesebbel?
Lehet, hogy most jött el végre az ideje annak, hogy az extra szűz olívaolajra mint az egészségünket támogató, nemes alapanyagra és ne főző-sütő zsiradékra gondoljunk. Egy jó minőségű olívaolaj a szüret nehézsége, a tiszta és kiforrott gyártási és palackozási folyamatok miatt egyszerűen nem tud olyan olcsó lenni, mint például egy napraforgó étolaj.
Úgyhogy a feltűnően olcsó olívaolaj esetében is érdemes elgondolkodnunk azon, hogy valóban azt kapjuk-e a pénzünkért, amit szerettünk volna.