Hol is kezdjük? Talán ott, hogy milyen tényezők befolyásolják, hogy az egyik „extra szűz” olívaolaj litere öt-hatezer forintba kerül míg egy másik annak a többszörösébe? Miért különleges az isztriai olívaolaj és mit lehet tudni a krétai olívatermelők új generációjáról? Itt a webshopon mi a különbség a sok-sok olaj között – túl azon, hogy hogyan néznek ki?
Nehéz az olívaolajról írni, mivel ízekről, aromákról, érzésekről beszélünk. Az a legjobb, ha meg tudod kóstolni, érzed az illatát, megfogod az üveget. De addig is, amíg több helyen és több alkalommal lesz lehetőséged érzékszervi tapasztalatokat szerezni az Olívacsepp által forgalmazott termékekről, mesélünk neked egy kicsit.
Az olívatermelők gyakran hasonlítják az olívaolajat a borhoz. Mindkét esetben 4 tényező játszik nagy szerepet abban, hogy átlagos vagy prémium terméket állítanak elő. Ezek a szempontok nagyban befolyásolják egy olívaolaj élvezeti, beltartalmi, egészségügyi értékét és így az árát is.
Ez a 4 tényező:
- a termőterület (terroir),
- a fajta,
- az évjárat
- és a technológia.
Kezdjük a tanulást a termőterülettel. Az első és legfontosabb tényező a talaj. A termőföld ásványi anyag tartalma, összetétele nagyban befolyásolja az olíva ízét, beltartalmi értékét. A termőterület másik fontos alkotóeleme az éghajlat, időjárás, mikroklíma. Hogyan befolyásolják ezek az adottságok az olívaolaj ízét és minőségét?
Kirándulásunkat kezdjük a horvátországi Isztriai-félszigeten. Isztria Európa legészakibb olívatermő vidéke. Amikor megkérdeztük az egyik termelőnket, hogy mi a titka a kiemelkedően magas minőségű isztriai olívaolajnak, azt válaszolta: "Tenger, terroir, szél".
Az Isztriai-félszigeten alapvetően négyféle talajon termelik az olívát: fekete, vörös, szürke és fehér termőföldön. A fekete, humuszos talajon termelt olívaolaj gyümölcsösebb, kevésbé ásványos ízvilágú . A vörös talaj, a terra rossa vasoxidban gazdag táptalaj, ásványos, friss, markáns ízt kölcsönöz az olívaolajnak. A szürke talaj márgás, agyagos, míg a fehér sziklás, köves, meszes összetételű. Legtöbb isztriai olívaolajunk a fekete és vörös talajon terem.
Repüljünk át Krétára. Ahogy a helyiek mondják: Kréta nem a tengerről, hanem a hegyekről szól. Igaz ez az általunk preferált olívaolajok termőterületeire is.
A tengerszint feletti magasság, a szinte folyamatos, a legnagyobb forróságban is frissítő krétai szél, az ásványi- és tápanyagokban gazdag, sziklás talaj, az ideális hőmérséklet ingadozás adja az alapját az évezredekre visszanyúló olíva kultúrának. Több farmon jártunk, ahol nem szükséges a legmelegebb nyáron sem öntözni az olívafákat, mivel a tenger felől érkező párás levegő elegendő csapadékot jelent. A talaj összetétele kedvez a lágyabb, kevésbé ásványos ízvilág kialakulásának.
Gondolj bele, ha ennyire befolyásolja a talaj és az éghajlat az olívaolaj ízét és minőségét, vajon egy nagyipari termelésben előállított, több termőterületről, sok esetben több különböző országból összevásárolt - esetleg több kipréselt olívaolajból vegyített - termék milyen jegyeket hordozhat magában?
És ez még csak egy a sok szempont közül, tarts velünk a következő részben is!