Kóstolókon, baráti társaságban az olívaolajról beszélgetve gyakran szembesülünk azzal, hogy sokan még mindig "csak" egy kicsit egészségesebb étolajnak tekintik az olívát. Pedig az olívaolaj világa ennél sokkal összetettebb, különösen ha extra szűz olívaolajról, vagy prémium extra szűz olívaolajról beszélünk.
Azt a legtöbben már tudják, hogy az olívaolajok közül az extra szűz olívaolaj a legjobb választás. De vajon ez automatikusan azt jelenti, hogy az "extra szűz" kiváló minőség is?
Mit jelent valójában, hogy egy olívaolaj extra szűz?
Az extra szűz jelölés nem minőségi garancia, nem jelenti azt, hogy a termék friss, kellemes aromájú és magas beltartalmi értékű. Ez egy technológiai besorolás. Az extra szűz kategória az alábbi feltételekhez kötött:
- a bogyókat a szüret után 24 órán belül fel kell dolgozni,
- a bogyókat hidegen sajtolják - a hőmérséklet a teljes feldolgozási folyamat során nem haladhatja meg a 27 celsiust,
- a feldolgozáshoz nem használnak vegyi anyagokat,
- és a savtartalom maximum 0,8% lehet (minél alacsonyabb a savtartalom, annál magasabb a minőség)
Vagyis egy nagyipari előállítású, nem túl jó minőségű olívaolaj is lehet jogilag "extra szűz" - még akkor is, ha ízben, frissességben és hatóanyag tartalomban messze elmarad egy valóban jó minőségű, prémium extra szűz olívaolajtól.
Tömegtermelés, vs. kézműves, prémium extra szűz olívaolaj
A nagyüzemi olívaolaj-gyártás során gyakori, hogy különböző termőterületekről, sőt, akár különböző - sokszor Európán kívüli - országokból származó, eltérő minőségű olívaolajakat öntenek össze. Ezek az olajok:
- általában egységes, de jellegtelen, fáradt, "étolajos" ízűek,
- kevésbé frissek,
- polifenol tartalmuk garantáltan nem túl magas.
És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a címkén nagyon gyakran a keverék legfrissebb olajának lejárati ideje szerepel - vagyis nem lehetünk biztosak abban, hogy a termékben található legöregebb olajat mikor szüretelték.
Ezzel szemben a prémium extra szűz olívaolaj esetében a termelők és a szakértő kereskedők garantálják, hogy az olaj címkéjén szereplő információk valósak. Ezek az olívaolajok magas, sőt, sok esetben kiemelkedően magas polifenol tartalmúak (erről egyre több termelő laboreredményeket is tud prezentálni).
És még egy fontos tényező: a prémium olívaolajok savtartalma jóval a határérték alatt marad. (Az Olívacseppnél forgalmazott krétai és isztriai prémium olívaolajok savtartalma jellemzően 0,1 - 0,3% közötti, ami kiemelkedő minőséget jelez.)
.
Na, de milyen típusú olívaolajok léteznek még az extra szűz olívaolajon kívül?
Szűz olívaolaj - még jó választás lehet:
A szűz olívaolaj előállítása hasonló az extra szűz olívaolajéhoz abból a szempontból, hogy a gyártás során nem használnak vegyi anyagokat.
Ugyanakkor:
- a szűz olívaolaj savtartalma akár 2% is lehet,
- nem kötelező 24 órán belül feldolgozni a bogyókat, így
- a termék kevésbé friss és aromás
- és csökkennek az egészségügyi előnyei (kisebb beltartalmi érték és alacsonyabb polifenol tartalom).
A szűz olívaolaj füstpontja némileg magasabb, mint az extra szűz olívaolajé, így 210 fok feletti sütéshez is alkalmas. (Arról, hogy lehet-e főzni extra szűz olívaolajjal, egy korábbi bejegyzésünkben olvashatsz többet: https://olivacsepp.hu/blogs/blog/olivalolaj-tudastar-olivaolaj-a-konyhaban-tenyek-es-tevhitek-erthetoen)
Lampante olaj
A lampante finomított olaj, ipari körülmények között, vegyszerekkel nyerik ki a már (egyszer vagy kétszer) kipréselt bogyókból a maradék olajat. Az így kinyert anyagot általában kevés szűz olívaolajjal keverik és úgy palackozzák. Ennek a terméknek túl sok köze már nincs az olívaolajhoz, egészségügyi hatásaival nem lehet számolni.
Ha egy üvegen annyit látsz csak, hogy a termék "olívaolaj", akkor jó eséllyel az ez a minőség.
Érdekesség, hogy a történelmi korokban ezt a minőségű olajat használták mécses- és lámpaolajnak - erre utal a neve is.
Pomace vagy sansa olaj
Ez az olaj - ne is nevezzük olívaolajnak - az olívabogyó törkölyéből készül. A törkölyből vegyi anyagokkal nyerik ki a még benne maradt kevés olajat, majd iparilag finomítják.
A sansa olaj
- egészségügyi értéke nem magasabb, mint más, finomított növényi olajnak,
- aromákban és hatóanyagokban szegény,
- feldolgozása során nagy mennyiségben alkalmaznak vegyi anyagokat
- palackozáskor minimális - 2-5% - szűz olívaolajjal keverik.
Krétai és isztriai termelőink az olíva pogácsát (törkölyt) takarmányozásra, mulcsozásra vagy alternatív fűtésre hasznosítják. Emberi fogyasztásra nem készítenek belőle olajat.
És egy viszonylag új jelenség: a kevert olaj
1 hozzászólás
Nagyon jó írás, Évi! Sajnos, az emberek általában “árérzékenyek”, pedig “minőségérzékenynek” kellene lenniük. A saját érdekükben. Én már régóta úgy gondolom, hogy az ételem legyen kevesebb, drágább, de jobb (nekem) és így kevesebbet is pazarolok. ;-)